Esküvő

Mi azt szoktuk mondani, hogy felbecsülhetetlen, minden másra ott a …

De félretéve a viccet, vannak, akik azt mondják, hogy drága szolgáltatás, nem engedhetik meg maguknak.

Mi (és az ügyfeleink) azt mondjuk, nem engedheted meg magadnak, hogy ne legyen, az a luxus, ha nincs szervező.

Viszont abszolút megértem azok álláspontját, akik néhány tapasztalatlan esküvőszervező szakmai alulteljesítése miatt úgy gondolják, hogy nekik nem hiányzik a hozzá nem értés, inkább próbálkoznak maguk. Ennek a jelenségnek köszönhetően sajnos sokszor már csak az esküvő után kapják meg a fenti kérdésre a választ a párok, amikor már késő a „de jó lett volna, ha…”.

Emlékszem még, nem volt olyan régen, amikor szállodai event manager-ként (12 évig dolgoztam különböző négy és ötcsillagos házakban, először az üzemeltetésen, majd az utóbbó 8 évben bankett sales-en, 2012-ben havonta min. egy hetet töltve külföldön) a hátunk közepére nem hiányzott egy laikusnak számító esküvőszervező, akinek első szava az volt, hogy mikor fizetjük a jutalékot és ehhez képest nem láttunk nagy szakmai alakításokat, tisztelet a kivételnek.

A szakma, úgy gondolom, kezd kiforrni az utóbbi pár évben, és kinevelődött jó pár olyan esküvőszervező, akik valóban egyedi esküvőket terveznek, szerveznek és rendeznek, igazi hozzáadott értéket képviselnek, komoly tapasztalat áll mögöttük és a párok nem csak, hogy egy profi szolgáltatást és a megálmodott esküvőt kapják végeredményül sok-sok plusszal, hanem jelentős költségeket is spórolnak maguknak.

Sajnos az esküvő szakma jó hírét sok szolgáltató vásárra vitte már, és néha még mindig akadnak olyanok, akik ha meghallják, hogy esküvő, vastagabban fog a ceruzájuk, anélkül, hogy a pár valódi igényeire odafigyelnének. Itt nem akkor van gond, ha a libamájas-lazacos 8 fogásos esküvői gálavacsorának megkérik az árát, hanem akkor, amikor a rántott húsért kell (ene) tripla árat fizetni.

A szervezési-tervezési-kordinálási munka értékének megítélését az nehezíti a legjobban, hogy nincsenek tisztában a menyasszonyok előre egyrészt a szervezési munka mennyiségével – ami még talán áthidalható, ha a menyasszonynak sok ideje van és véletlenül minden kategóriában a legjobb szolgáltatóba akad bele elsőre, és még le is teszteli őket élesben – másrészt nem tudja, hogy mire számítson az esküvője napján, hiszen neki ez az első ilyen rendezvénye, amit élesben, a háttérből is lát és jobb híján végig kell koordinálnia, nem sok időt hagyva a szórakozásnak.

A másik félrevezető, először olcsónak, majd az esküvő után tanulópénznek minősülő megoldás, amikor vőfélyek, ceremóniamesterek, helyszíni event kordinátorok próbálják a szerevező munkáját elvégezni és azzal kecsegtetik a párokat, hogy így olcsóbb lesz.

 

A vőfély/ceremóniamester a szertartás kezdetére érkezik és onnantól kezdve a saját “műsorával” foglalkozik, nincs ideje és nem tud egyszerre két helyen se lenni, hogy átvegye a dekoros munkáját, ellenőrizze a helyszínt, a torta érkezését, az italok érkezését, segítsen a menyasszony öltözésénél, kifizesse a szolgáltatókat stb. Arról nem is beszélve, hogy egy ceremóniamester nem fogja hónapokig a menyasszony kezét a meghívó hibáinak kijavításától kezdve a hosszas ruha- és cipőpróbán át.

A másik példa is érdekes, amikor a helyszíni rendezvényes akarja lefedni a teljes szolgáltatói palettát. Ne értsetek félre, kincs egy helyszíni rendezvénykoordinátor, aki érti az igényeket, átlátja a vendéglátás menetét, és, hogy mi mikor következik, hova küldje a felszolgálókat, stb. Viszont: jó pár évig foglalkoztam ezzel ahhoz, hogy tudjam, heti minimum 5 rendezvény mellett képtelenség azt a figyelmet fordítani egy hónapok múlva elérkező esküvőre, amit a párok jogosan várnak el. Az egyes szolgáltatókat folyamatosan kell tájékoztatni minden változásról, a fotóssal, videóssal, ceremóniamesterrel, mobilklímással, lufissal, dekorossal, sminkessel, stb., stb., többször részletesen, minden változásnál módosítani, hogy mi után mi jön, figyelemmel tartani a büdzsét, több forgatókönyvet megírni, ki-mikor-mit-hova visz, hol várja, hova érkezik… Ne higgyétek el, hogy ez heti több rendezvény mellett bárkinek is belefér.

Ezért vállalunk mi havi maximum 2 esküvőt, és írjuk folyamatosan a forgatókönyveket és vezetjük a büdzsét minden egyes változást, új elemet bejegyezve és persze leszervezve pontos időponttal, a háttérben rendszerezve és átadva minden információt az érintetteknek.

Egy szemléletes saját példa:

Képzeljétek, a saját esküvőmön én sem fogadtam szervezőt, gondoltam már annyi embernek megszerveztem a rendezvényét, esküvőjét, a sajátom úgysem lesz több 30 főnél, meg tudom én azt oldani. A számításból azonban kihagytam, hogy ezúttal menyasszony leszek, először az életben. (és eddig úgy tűnik, utoljára ) Úgy kezdődött a történet, hogy az (akkor még) vőlegényem olyan helyre szeretett volna menni, ahol nem köszönt kollégaként a teremfőnök és a felszolgáló, ezért Budapesten kívül, egy kis szentendrei étteremre esett a választásunk, ahol előtte már jókat vacsoráztunk és tetszettek a szűk kis utcák, macskakövek, a virágos kert és a Dunapart. A tulajdonos hölgy kedves volt, bár ilyen-olyan kifogásokkal mindig hetes késésekkel kaptuk meg az írásos ajánlatot, módosított ajánlatot, majd a szerződést. Nekem ez gyanús volt, de mivel már le volt foglalva az időpont a Házasságkötő teremben, nem akartam variálni. (kellett volna)

Pontosan, szakmai szempontokat figyelembe véve megterveztem mindent és szóban és írásban át is adtam: ültetés, asztalok elrendezése, székek, napernyők, alap dekorációban mit adnak, mikor mi jön, pezsgővel várnak, stb. Amikor egy órával a szertartás előtt befutottam az étterembe, majdnem elbőgtem magam, mert semmi sem úgy volt! Az egy dolog, hogy még menükártyákat se voltak hajlandók adni, ezt tudtuk előre és mindent kinyomtattam, de az alap dekorációnak, megbeszélt plusz vázáknak nyoma sem volt, nem is emlékeztek rá. Az asztalok elrendezése nem is hasonlított ahhoz, amit megbeszéltünk és leírtam, a terítő gyűrött volt, az egész ültetési rendet pedig át kellett variálnom hirtelen, mert az gyorsabb volt, mint szétbontani az asztalokat. Hozzá voltam szokva, hogy amit leírok, azt úgy csinálja meg az üzemeltetés, ahogy kell, csak elfelejtettem, hogy nem egy budapesti szállodában vagyok és nem fogadtam fel senkit, aki le is ellenőrizte volna a dolgokat és keményen az asztalra csap, ha bepróbálkoznak valami egészen mással. Sajnos egy menyasszony a saját esküvőjén nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, nem sok mindent tehet, hiába látja a hibákat, nem vihet senkit a grabancánál fogva hátra, hogy elmondja neki nem virág nyelven, hogy kéne végeznie a munkáját.

A szertartás szerencsére rendben lement, az anyakönyvvezető fantasztikus volt, sok színész megirigyelhette volna az orgánumát, kiejtését, hangsúlyozását. Ezután jött azonban még egy fekete leves: miután lesétáltunk az étteremhez, mintha nem is tudtak volna róla, hogy jövünk, senki nem várt a megbeszéltek szerint pezsgővel a kertben, be kellett rohannom és előrángatni a felszolgálókat, akikből egy elő is jött, de mintha nem tudta volna, hogy hol van. A vacsora alatt is több gondom akadt, úgy kellett őket kihajtani a vendégekhez, hogy ugyan nézzék már meg, kinek üres a pohara, többen jöttek hozzám a vendégek közül, hogy már 20 perce megrendelték az italukat, kávéjukat, de nem hozták (korlátlan italcsomagunk volt a vacsora teljes idejére, ezért spórolás miatt gondolom szólt nekik a tulajdonos, hogy ne vigyék nagyon túlzásba a felszolgálást…).

Volt, hogy be is szóltak valakinek, hogy gyümölcskoktélt nem rendelhet, mert azt nem fizettük ki, ráadásul bunkó stílusban. (ahelyett, hogy megkérdezte volna, hogy vihet-e ilyet a vendégeknek, álljuk-e pluszban, természetesen igent mondtunk volna, ahogy meg is tettük, csak már utólag. Azért próbáltam résen lenni, de elég stresszes volt az egész vacsora így) A torta felvágása sem ment igazán, szintén mi rohangáltunk a nagy nehezen levágott szeletekkel a vendégekhez. Szóval, annak ellenére, hogy mindent nagyon körbejártam, kipróbáltam, ráadásul ez a szakmám, ez nem volt egy sikersztori, lassan azon gondolkozom, hogy megismételjük egy házassági évfordulón, egy tuti helyen Oda pedig esküvőt biztosan nem viszek többet. Egyébként a fenti hibák egy szervezővel – aki folyton a nyakára jár a tulajdonosnak és a felszolgálóknak, van ideje arra, hogy az események előtt jár és mindent leellenőriz, szól, ha nem úgy van és elintézi, hogy jó legyen, illetve már az elején szól, hogy nem oda kellene szervezni az esküvőt, megerősítve a menyasszonyt – kiküszöbölhetőek lettek volna.

Ha szeretnéd, hogy a Ti esküvőtöket ne rontsa el senki és semmi, írd le, mik az elképzeléseid és garanciát vállalunk a megvalósításra:

---